Ez a rövid kis koncertbejegyzés 2 részből fog állni: az egyik szakasz szól majd ténylegesen az Analog koncertjéről, míg a másik inkább bizonyos tapasztalati koncert-etikett ügyeket érint, amelyek a varázslatos Kobuci adottságainak köszönhetően igencsak nagy hangsúlyt kaptak szombat este.

 ---

Szóval én rettentően szeretem az Analog Balaton zenéjét, ebbe nem is mennék bele mélyebben, mert a csapból is ők folytak (hála Istennek) az elmúlt fél évben. A ...

-mondaná az egyszeri olvasó. De azért ez tényleg megér egy misét.

Akcióban (jegy.hu) 

Elsősorban azért, mert ez színház. Amiről talán nem is kéne írnom, mert még kevésbé értek hozzá, mint a zenéhez. Na de ritka az a színházi előadás, amit háromszor nézek meg. Pláne fél év alatt , szóval asszem már elégszer láttam/hallottam ahhoz, hogy egy külsős néző szemével írhassak róla.

Ezen a felületen ez az első írás, ami során szóba kerül Cseh Tamás , de garantáltan nem az utolsó. Hát nem sikerült túl sokáig leplezgetni a fanboiság omat, na :).

Szóval ez a rövid kis szösszenet a címben szereplő előadóest fontosságáról és az általa keltett érzésekről szólna.

Az újbudai B32 kicsiny termében rendezett koncert-előadás sem teltházzal, sem egyéb cicomás körítéssel nem járt, cserébe felbecsülhetetlen értékű dolgokat ...

Hát ez egy elég erős hét a magyar könnyűzenét tekintve: SÉF+Mikee 420 koncert, Dzsúdló meg 30y a Parkban, Duckshell lemezbemutató, Mulató Aztékok a Gólyában, pénteken meg valami focista figura tölti meg az Akvát, amit azért én is lecsekkolok. 

Ezek közül csütörtökön a Duckshell-t választottam.  Szóval végre tavasz van, mindjárt itt a szabadtéri szezon, erre kijön a “Sötét anyag” című LP a fiúktól.